Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai precedensértékű ítéletében megállapította, hogy Magyarország jogellenesen tartott fogva két elefántcsontparti menedékkérőt öt hónapon keresztül – közölte a Magyar Helsinki Bizottság, amely szerint az ítélet több, régóta kifogásolt rendszerszintű problémát is jelez a magyarországi idegenrendészeti őrizettel kapcsolatban.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló parlamenti eseti bizottság nem vizsgál lényeges kérdéseket, így a rendőrség vagy a kormányzat mulasztásait sem.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérdezi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt és a legfőbb ügyészt, nem érzik-e szükségét a megszólalásnak annak kapcsán, hogy egy szélsőséges csoport által szervezett rendezvényen, egy országgyűlési képviselő jelenlétében zsidók, romák és „más bőrszínűek” megölésére buzdították a hallgatóságot. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint az ügyészségnek ki kell vizsgálnia az eseményeket, a közjogi méltóságoktól pedig elvárható az uszító kijelentések elítélése.
A rendőrség évente több mint egymillió igazoltatást hajt végre. A törvény 35, a kormányrendelet 150, az önkormányzati rendeletek további szabálysértéseket határoznak meg, ezért nem árt tisztában lenni a jogainkkal, a hatályos szabályozással.
Közös jelentést készített a Velencei Bizottság (VB) alktományról szóló kritikáiról az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a VB-jelentésről.
Saját elemzést készítettek magyar jogvédők a Velencei Bizottság nemrég kiadott jelentéséről a januártól hatályos alkotmánnyal kapcsolatban valamint az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról. Azért volt erre szükség, mert szerintük a dokumentumról nincs hiteles fordítás, és a kormánypártok képviselői félrevezető nyilatkozatokat tettek ebben az ügyben. Emiatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben – közölték hétfőn.
A magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága annak a magyar férfinak az ügyében, akit előállítása során bántalmaztak a rendőrök. A strasbourgi bíróság több mint tízezer eurót ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke által képviselt kérelmezőnek
A jelenlegi alkotmányt, az új alaptörvényt, az Emberi Jogok Európai Egyezményét és egy készülő uniós irányelvet is sért a Fidesz azon törvényjavaslata, amelynek alapján az őrizet idejét bizonyos gazdasági bűncselekmények esetén öt napra emelnék, az őrizetbe vetteket pedig két napig az ügyvédjüktől is eltiltanák.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Magyar Helsinki Bizottság, mert a Legfelsőbb Bíróság szerint a rendőrség által kirendelt védők neve és az általuk egy adott évben vitt ügyek száma "nem közérdekből nyilvános adat", így annak kiadására nem kötelesek - közölte hétfőn a civil szervezet.
A Magyar Helsinki Bizottság amnesztiát javasol a semmisségi törvény helyett.
